Jump to content

Már otthon megkezdheted a vízhez szokatást

2017. 06. 14. 19:00

Itt a nyár és  lassan itt a nyaralások ideje. Még ha nem is tudunk idén egy nagyobb lélegzetvételű nyaralásra költeni, a strandolás akkor is a nyári szünidőhöz tartozó hűsítési forma.

Az első gyermekes szülők egyik nagy félelme a víz. Szinte minden gyermek imádj pancsolni, akár kicsi, akár nagyobb, de ha rossz élményei fűződnek az első strandoláshoz, akkor rémálommá válhat a fürdőzés.

A kellemetlen élmény elkerülése érdekében sokan nem is bízzák a véletlenre, ezért babúszó tanfolyamra jár el az édesanya és a pici baba, olykor pedig mindkét szülő jelen van ilyen alkalmakkor. A szervezett és irányított babaúszás előnye kétségtelen. Nem az a cél, hogy a kicsi szabadon ússzon a medencében, hanem hogy félelem nélkül maradjon meg a vízben. Hozzá kell szokni a víz közegéhez, és akkor sem lesz tragédia, ha a kicsi arca vizes lesz, netalán a víz alá merül. Ha nem jó élmények és félelem társul a vízhez egy gyerkőc számára, akkor könnyen lehet, hogy a strandolás nem azt a pozitív élményt jelenti számukra, mint másoknak. Előfordul, hogy nagyobb gyerekek is félve lépnek a medencébe, a vízbe.

Nem megoldás, hogy egy gyerkőcöt az akarata ellenére dobnak vagy kényszerítnek a medencébe. Ha így tesznek velük, akkor garantáltan fóbiát alakítanak ki bennük, és sokkal inkább előfordulhat esetükben valamilyen vízi baleset. A félelem nemhogy alább hagyna, hanem fokozódhat bennük. A víztől való félelem kiváltója lehet tehát a rossz élmény, vagy pedig a szülő által kivetített félelmet élheti tovább a gyermek.

Még mielőtt strandara mennének a szülők pici gyermekükkel, és semmilyen szervezett vízhez szokatáson nem voltak a kicsivel azelőtt, akkor otthon is lehet tenni néhány lépést annak érdekében, hogy a nagyobb víz látványa ne töltse el félelemmel. Fürdő pici gyermekünket soha ne hagyjuk egyedül. Bármekkora vízről van szó, nem szabad magára hagyni. A kádba, vagy a medencébe annyit vizet kell engedni, hogy a gyermek köldöke alatt maradjon a víz szintje. A magasabb vízszint az ülés nehézségét, bizonytalanságát eredményezi. A kicsi megijedne attól, hogy nem tud ülni a vízben, félelme fokozódnak, a bizalma a vízzel szemben alább hagyna. Minden fürdésnél locsoljuk le a baba arcát. Nem szemen kell fröcskölni, de érezze a vizet az arcán. Fokozatosan hozzászokik ehhez is.

Még a köldök alatt húzódó vízben is érheti a kicsit baleset, ami annyit jelent, hogy mégis vízbe kerül a feje és megijed. Ijesztő egy szülőnek a gyermekét a vízben kapálózva látni, de mégis nagyon fontos, hogy ne kapja ki a felnőtt a kicsit a vízből, hanem higgadtan kezelje a helyzetet, és akár még dicséretet és mosolyt is eresszen el gyermeke felé. Ha a kicsi a félelmet látja szülője arcán, még inkább megerősítjük víztől való félelmét.

A kádban vagy a medencében lévő víz hőmérséklete legyen 30-32 fok, hiszen a strandon is hasonló állapot fog uralkodni. Már három hónapos kortól megejthető a babákkal az első strandolás, ám arra figyelni kell, hogy hidegebb vízbe ne vigyük a piciket, mert jóval hamarabb megfázhatnak. A vacogás, a száj elkékülése, a bőr alatti erek szemmel láthatósága azt jelzi, hogy a gyerekek fáznak. Ez annak a jele, hogy ideje a vízből kivenni őket.

(Forrás: marmalade.hu | http://uswim.com, makchic.com, upallhours.com/képek)