Talán az is feltűnt már, hogy nagyon fiatal gyermekkorban megkezdődik a modern eszközökkel való ismerkedés. A gyermeknevelésben igencsak nagy vitaforrás lehet az, hogy mennyire és mikortól avatható a gyermek életébe a digitális technika. Sorra születnek különböző szakterületek képviselőitől vizsgálati eredmények arra, hogy miként hatnak ránk ezek az eszközök. Annyit már most lehet érezni, hogy a technika fejlődésével egyre újabb kütyük jelennek meg, amelyek szinte mindenki számára elérhetők, így az egész társadalom működésére befolyással vannak. Nemcsak a működés változik, de a társadalmon belüli kapcsolatok is.

A kutatók azért fejlesztenek ki ilyen eszközöket, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban és persze kényelmesebben el tudjunk bármilyen feladatot végezni. A telefon feltalálása óta már annyi más könnyebbé teszi az életünket. Mivel éppen ez a szándék, hogy az életünk a technika által könnyebbé váljon, így nem szabad a gyerekekre sem neheztelni, ha szeretik a digitális eszközök adta lehetőségeket kihasználni. Ha egy kultúrán belül bármilyen változás következik be, a társadalom tagjai arra reagálnak, alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez. Ez igaz volt ezelőtt is, vagyis a modern technika megjelenése előtt is, és így van most is, amikor már a digitális korban járunk. Gondoljunk csak bele, hogy milyen más lehetett azután a világ, hogy kialakult az írás. Ez a tudás egyre inkább elterjedt az adott kultúrában, és az addigi életük attól fogva megváltozott. Az írás más gondolkodást követelt meg magának, a kultúra új eleme jött létre. A telefon, a hanghordozók megjelenése is nagy hatással volt a világra, de az a kultúrába beágyazva, azt átalakítva hatott. Még a televízió megjelenése előtt felolvastak az emberek, de az valami hasonló élményt adott, mint a televízió nézése, az internethasználat meg hasonlóan hatott az emberre, mint a könyvnyomtatás. Csakhogy az internet korában annyi a tartalom, hogy annak hasznosítása, rendszerezése, kiválasztása okoz nehézséget. Szinte az egész világ elérhető telefonról, tabletről, számítógépről.

A digitális technika tehát egyáltalán nem káros akkor, ha gyermekeinket megtanítjuk arra, hogy elemezze, értse, amit az interneten talál, tudja felfedezni az összefüggéseket, és képes legyen szelektálni. Óriási mennyiségű találatot nyújt az internet szinte tálcán, de a sok információ még nem egyenlő a tudással. Amikor a gyermekek képekben kapják az információt, kevésbé kell agyuknak dolgozni, készen megkapják azt, amit egy szöveg olvasásakor el kell képzelniük. Képzeletalkotásuk gyengébb lesz ugyan, azonban a változó információkat sokkal jobban kezelik. Óriási hátrány, hogy a modern eszközök használata a mozgáshiánnyal társul. Ismert azonban, hogy a mozgás fejleszti az idegrendszert és így a figyelem is fejlődik. Ha nincs elég mozgás, a szenzomotoros rendszer lassabban vagy nem is  fejlődik rendesen. Ha nincsenek megfelelő és szükséges ingerek a gyerekek életében, akkor bizonyos készségek szükségtelenné válnak. Hasonló megy most végbe a digitális technika korában, mint amikor az írás kialakult. Ahhoz, hogy ne tegyen kárt a gyermek életében a digitális eszközök használata, be kell iktatni a mozgást, a stratégiai és társas játékokat úgyszintén, és nem árt, ha társas helyzetekbe is belehelyezzük.