Nemcsak a felnőttek világában van jelen az internet, hanem a gyerekekében is. Talán már csodálkoztál is azon, hogy milyen fiatalon megjelenik az a technika a gyerekek kezében, amely az internetezésre is alkalmas. Ma már nem egyedi, hogy egy óvodás korú kisgyermek kezében okostelefon vagy tablet legyen, és azt rendeltetésszerűen használja. Hiába, ez a generáció már ebbe és ezzel születik. Mintha zsigereikben hordoznák az új technikai használatának tudását. Hamarabb kezdi talán a mai kor gyermeke nyomkodni ezeket az eszközöket, mint ahogy lábra áll vagy beszél.

Egyre gyakrabban hangoztatják is, hogy a fiatalok hétköznapi nyelvhasználata egyre igénytelenebb. Kevésbé figyelnek arra, hogy milyen szavakat használnak. Valóban tapasztalható a fiatalok beszédének szegényedése, ezzel egy időben pedig a kifejezőkészségük és az írásuk is romlik.

A tini korú gyerekeket már hajtja az, hogy a felnőttek világától távol kerüljenek, mégis a felnőtt világban való élet motiválja őket, ki akarnak szakadni gyermeki mivoltukból. Ez a kettő, egymásnak ellentmondó érzés megmutatkozik beszédükben, szóhasználatukban is.

Sokat várnak a gyerekektől. A szülők, a felnőttek elvárják, hogy teljesítsenek jól az iskolában. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy még nem érettek mindhez. Ahogy testük is folyamatosan változik, úgy változik elméjük is. A nyelvi stílusérzék, annak műveltsége nem velünk születik, hanem tanuljuk. Bizonyos érettség kell ahhoz, hogy megfelelően beszéljenek, színes szóhasználattal éljenek és kifejezőkészségük is megfelelő legyen.

Azt várjuk el a gyerekektől, hogy ki tudják fejezni magukat, magas intellektualitást várunk el tőlük, amely akár lehet motiváló is számukra, de a legjellemzőbb az, hogy ez a feszültség inkább gátlásként jelenik meg. Amíg az iskolában azt szeretnék elérni, hogy a fiatalok beszéde, kifejezése, szóhasználata fejlődjön, mégis inkább akadályokba ütközik.

Teljesítményelvűség uralkodik az iskolákban is. Sokkal inkább oktatási intézmények már, mint nevelési. Leterheltek gyermekeink, mert a tantárgyi követelmények bővültek, de nem biztos, hogy jó irányba, ugyanis ez az irodalmi művek olvasásának hátrányára működik. A szókincs pedig ezáltal is fejlődne. Az irodalmi jártasság és az anyanyelvi műveltség, az olvasás egyre inkább háttérbe szorul csak azért, hogy a követelményekkel lépest lehessen tartani. A fiatalok jóval kevesebbet olvasnak, így kevesebb igényes tartalomhoz jutnak hozzá. A kevés olvasás mellett persze nagy a televízió és az internet által szolgáltatott tartalom. A média tehát a nap nagy részében jelen van, természetes, hogy meghatározza szókincsüket, beszédüket is. Nemcsak a nyelvben jelentkezik a média hatása, hanem a viselkedésben is.