Még ha nagyon várta is az óvodából kilépő gyermek, hogy végre beülhessen az iskolapadba, olyan új közeg, új kihívások kerültek az útjába, amelyek merőben mások, mint korábban volt. Az óvoda és a nyári szünet lazább világot mutatott a gyerekeknek, de akik ősztől megkezdték az iskolát, több évre beültek az iskolapadba. Ez a világ már nem az, mint amihez hozzászoktak. A sok újdonság, amelyet az iskola szolgáltat, nem egyformán dolgozzák fel a gyerekek.

A leendő elsősök nagy elragadtatással készülnek az iskolába. Örömmel választják ki táskájukat, tolltartójukat, aztán ezt a lelkesedést felválthatja az, hogy nem akar iskolába menni. A semmiből jövő hasfájás és fejfájás napi szinten megjelenhet, és könnyen lehet, hogy ez lelki eredetű. Ebben az időszakban sokkal inkább szüksége van a kisgyermeknek arra, hogy megerősítsék. A kezdeti kíváncsiságot és érdeklődést nem szabadna felváltania a szorongásnak. A szülőnek feladata, hogy sokat beszélgessen gyermekével, és ami nagyon fontos, hogy meg kell hallgatni a gyermeket ítéletek nélkül. Hagyni kell, hogy a benne rejlő feszültségek a felszínre kerüljenek, így a szülő is rájöhet, mi okozza a problémát.

Az iskola más világ, mint amit az óvodában tapasztalt a gyermek. Az óvodai játékos napokat felváltja az elvásásokkal és elvégzendő feladatok sorával az iskola. Be kell illeszkedni egy idegen környezetbe, és mindezt úgy kell megtenni, hogy közben a kötelezettségekkel is meg kell birkózni. Már az első időszakban produkálhat az egyik társ sokkal jobban, mint a többiek és ez szorongást válthat ki a gyermekből. Ezt megtetézheti a szülő teljesítménykényszere gyereke tanulását illetően, és ez persze a kisdiák is megérez.

Hiába kezdte meg gyermekünk az iskolát, ne feledjük, hogy gyermek, akinek legfőbb tevékenysége még mindig a játék. Most már kiegészíti mindennapjait a tanulás, de az alsós gyerekek számára még mindig biztosítanunk kell elegendő időt a mozgásra és a játékra. Az iskolai élet sokkal nagyobb kihívásokkal jár, mint az óvoda, ezért nagyon fontos tényező, hogy a gyermek eleget aludjon, és ha még igényli, akkor az esti mesét sem szabad elhanyagolni. A napi rutin megléte ugyanúgy fontos, mint pici korában. Az is nagyon sokat nyom a latba, hogy a szülő saját negatív iskolai élményeit ne vetítse ki a gyermekre, hiszen éppen az a cél, hogy gyermekeink további kíváncsisággal és tudásvággyal járjanak iskolába.