Jump to content

Miért nem tanul a gyerek?

2014. 04. 30. 10:00

Minden délután harcolni kell a gyerekkel, hogy tanuljon? Jó eszű, mégsem jók az eredményei? Nem szeret tanulni? Jó képességű, mégsem tudja ezt eredményekre váltani? Elvesztette az érdeklődését a tanulás iránt? Nincsen sikerélménye az iskolában? Leül tanulni, szeretne teljesíteni, de nagyon sokáig tart, amíg megérti, megtanulja az anyagot?

 Sajnos nagyon gyakori problémák. De hogy lehet ez? A gyerekek érdeklődők, kíváncsiak, mindent tudni akarnak, az egész világot be akarják kebelezni. Gondoljunk csak bele, ha nem így lenne, már rég kihalt volna az emberiség. Akkor mikor, és mitől veszhet el ez a természetes kíváncsiságuk?

  1. Digitális kultúra

A gyerekek mindaddig, amíg iskolába nem kerülnek, az összes érzékszervüket használják a tanuláshoz. Van, amit hallanak, van, amit látnak, van, amit kipróbálnak, vagy ezek kombinációja. Az iskolában ehhez képest főként olvasott, vagy hallott információt kell megtanulniuk. Ez a képességünk, hogy csupán a szavakon keresztül hozzánk eljutó dolgokat lefordítsuk magunknak belső képekre, hangokra, testi érzetekre – azaz élményszerűvé alakítsuk azokat – nem jön ingyen. Ezt tanulni, gyakorolni kell, s erre a sok-sok meseolvasás a legjobb módszer. A digitális kultúra térhódításával egyre többet megy nyaralni a gyerekek agyának az a része, amelyik épp erre a fordításra lenne képes. A vizuális információ készen jön, nincs már vele dolgunk. Ennek az lesz az eredménye, hogy a gyerekek gyakorlatilag nem tanulnak meg tanulni. A katedránál álló beszélő fej, vagy a könyvben leírt szavak nem elég érdekesek, és túl sok jelentést sem hordoznak számukra.

  1. Tanulási stílus

A különböző érzékszervek használatában nem vagyunk egyformák. Rengeteg embernek elég erős preferenciája van arra nézve, hogy épp a látott, hallott ingereken, vagy saját élmények útján szeret és tud leginkább tanulni. A negyedik csoport, akik az írott és beszélt szavakat részesítik előnyben. A legtöbbünk egyszerre több érzékszervét is szereti a tanulásra használni, sőt van, aki addig nem nyugszik, amíg az összes csatornán nem jutott bizonyítékhoz. Ők kissé lassúnak bizonyulnak a többiekhez képest, pedig csak alaposak. Az iskolában szinte alig lehet szemléltető képek és saját élmény útján megszerezhető információhoz jutni. Ezzel kizártuk a motiváló, érdekes tanulásból a gyerekek nagy részét, marad a rugalmasak, illetve az elsősorban szavakból tanulók nem túl népes csoportja. Nincs sikerélmény, nincs tanulás.

  1. Túlterheltség

Régi igazság, hogy a tanulás oroszlánrésze elsősorban pihenés közben megy végbe, ugyanis az új tudás ilyenkor épül be, keres magának helyet. De mikor pihen ma egy gyerek? Mikor tud úgy igazán kikapcsolódni, elengedni, csak úgy lenni, ha négyig iskolában van, aztán jöhet a különóra, versenysport?

  1. Természetes érdeklődés semmibevétele

Azt állítom, hogy minden gyerek jó valamiben, megvan a helye a világban. Van legalább egy terület, amiben különleges, ami érdekli, amiért minden követ megmozgat, hogy többet tudjon róla, elmélyedjen benne. Ha hagyjuk, előbb vagy utóbb ki fog derülni, hogy mi az. Ez az a terület, ahol sikerélményhez juthat. Ha épp magyarból jó, ez segít neki, hogy matekból is kicsit javítson. Támogassuk a magyarban, hogy minél több sikerélményhez jusson. Ha matekban lévő hiányosságaira koncentrálunk, ne csodálkozzunk, ha a előbb utóbb a magyar iránt is elveszti az érdeklődését. Senkitől se várjuk el, hogy mindenben jó legyen, épp elég, ha boldog attól, hogy megtalálta a saját helyét a világban.

 

Pethő Orsolya, pszichológus

Ha nevelési gondjaid vannak, keress meg, segítek: www.kolyokszerviz.hu

 

 

http://www.pinterest.com/pin/120189883777831046/