A stressz hatással van ránk, élettani működéseinkben változás következik be, de emellett lelki reakciók is jelentkeznek, amellyel alkalmazkodni tudunk az adott vészhelyzethez. A pillanat és a történés súlyosságától függően, egyáltalán nem azonos módon észleljük azokat a személyeket, akik a környezetünkben tartózkodnak. A kutatókat foglalkoztatta a kérdés, hogy miként reagálnak a stresszben lévő emberek a külvilágra, másokra, de hogyan is lehetne ezt úgy vizsgálni, hogy ne hozzanak veszélyes helyzetbe senkit?
A sok gondolkodás meghozta az eredményét és a stresszhatás alatt állókat úgy tudták vizsgálatuk alanyává tenni, hogy közben hiteles adatokat kaptak, de senki ne került veszélybe. Erre legalkalmasabb helyszínnek a helyi repülős iskola szolgált. Ahol repülők szállnak fel, ott ejtőernyősök is megfordulnak. A rutinos ugrók mellett mindig akadnak olyan jelentkezők, akik első ugrásukra készülnek. Pont ezekre az emberekre volt szükség a vizsgálathoz. Persze első alkalommal egy hivatásos, sok gyakorlattal rendelkező ejtőernyős ugrik a kezdővel, vagyis tandemugrást hajtanak végre. Akik életükben először szánták rá magukat arra, hogy egy repülőből kiugorjanak több száz méter magasságból, nem szükséges semmilyen előképzettség, hiszen velük ugrik egy szakképzett ember, biztonságban van. Arra viszont igazán nem tud felkészülni, hogy mi vár rá. Azzal mindenki tisztában van, hogy extrém és veszélyes sport, a stressz dolgozik szervezetében.
A kísérlet alanyai egy olyan speciális sisakot vettek fel még a földön, amely képeket jelenít meg az első ejtőernyőzésére készülők szeme előtt. Az ugrás alatt megjelenő arcokról kellett eldönteniük a vállalkozóknak, hogy haragos, agresszív vagy semleges arcot látnak-e, ezt pedig egy gombnyomással kellett érvényesíteniük. A kísérlet rámutatott arra, hogy az emberek sokkal gyorsabban hoznak stresszhelyzetben döntéseket. Azt vették észre a kutatók, hogy még alig jelent meg az arcról a kép, de már megnyomták valamelyik gombot a kísérleti alanyok. A többségük így reagált, amely arra enged következtetni, hogy kevesebb információ birtokában ugyan, de minél gyorsabban dönt az ember vészhelyzet során. Így természetesen a hibalehetőség is sokkal nagyobb, de nagyobb esélyt van a menekülésre, mint akkor, ha rágódnak az információkon.
Különbséget véltek felfedezni a semleges és agresszív arc közötti megítélésben, ugyanis a hölgyek stresszhelyzetben nehezebben veszik észre az agresszív jeleket. A nők veszély esetén is azt a személyt keresik, akivel majd közösen ki tudnak jönni a bajból.
