Jump to content

A beszélgetésnél nincs jobb csajozós szöveg!

2014. 03. 29. 08:42

Dávid tipikusan az a srác, akit nehéz nem kiszúrni. Mind ismerjük a típust: jóképű nőcsábász, aki mindenkinek bókol. Azt is megsúgjuk, hogy kész rajongótábora van. Most mégis leültünk egy kávé mellé beszélgetni, és megosztotta velünk, hogyan ismerkednek a „mai fiatalok”.

A teljesebb kép kedvéért megjegyezném, hogy Dávid egyáltalán nem az az üresfejű szépfiú, ahogy azt első ránézésre gondolnánk róla. Fiatal kora ellenére nagyon jó meglátásai vannak a lányokról, az életről és – ez okozta a legnagyobb meglepetést – hihetetlenül udvarias.

- Honnan jött nálad ez az „úriemberség”? Neveltetés? Olyan ritka ez manapság.
- Engem így neveltek, igen. Ezt a példát láttam otthon, és ezt tartom helyesnek. Én nem vagyok túl rámenős sem, egyszerűen nem fakad a lényemből az, hogy például egyből letapizzak egy lányt.
- Ez azért fura, mert az olyan típusú srácról, mint amilyen te vagy – tudom, hogy csúnya dolog a hasonlítgatás és az előítélet – nem gondolnám, hogy így vélekedik a dolgokról.
- Ezért kell beszélgetni! Abból egy bizonyos szintig megismered a másikat. Körvonalazódik, hogy milyen ember is lehet ő. A beszéd nem egy elhanyagolható tényező, azt gondolom. Én nagyon szeretek lányokkal beszélgetni, nagyon! Érdekesnek tartom a női személyiséget, hogy ki hogy gondolkodik, ki hogy látja a világot. És hát, aranyos lények a lányok (nevet).
- Ma már a fiúk nem nagyon mennek oda a lányokhoz. Szerinted ez miért ment ki a divatból? Az online világ az, ami megkönnyítette ezt?
- Szerintem azért, mert az emberek alapvetően félnek egymással kommunikálni. Ha megnézed, hogy amikor utazol a metrón és pl. neked mennek vagy rád lépnek, mindenki ilyen szemlesütve ül, hogy „jó-jó, semmi gond” és már megy mindenki a dolgára…
- Elsunnyognak az emberek.
- Igen, és nem figyelünk oda a másikra, mindenki csak a saját dolgával törődik és szerintem az emberek nem is mernek egymással kommunikálni. Facebook-on például ez sokkal könnyebb, mert ott ülök a gép előtt és beírom, amit akarok. De szerintem sok lánynak azért az tetszik, ha valaki odamegy hozzájuk.

(Juliette Binoche & Johnny Depp - Csokoládé)

- Ez így van, de manapság azt lehet észrevenni, hogy a lányok kezdeményezőbbek.
- Igen. Vannak ilyen lánytípusok, akik tulajdonképpen fölszedik a fiúkat, de azt gondolom, hogy ma már mindegy, ki kihez megy oda, ki kezdeményez. Persze az lenne az illendő, hogy a fiú indítja el az egészet. De szerintem nem is az a jellemző, hogy a lányok kezdeményeznek, hanem hogy annyira könnyen kaphatóak… Vannak olyan lányok, akik csettintésre bármit megengednek, és ez a baj szerintem. Akkor azért elgondolkozik az ember, hogy ha most én odamegyek valakihez és megpróbálok vele beszélgetni értelmesen, azzal nagyon sokat nem érek.
- Tegyük fel, hogy hozzád megy oda egy lány. Nincs benned olyan, hogy ez már nem olyan izgi, hogy nem neked kellett megtenni az első lépéseket?
- Ó nem, nem. Mert ha ő odajön, akkor már rajtam a sor. Igazság szerint akkor kezdődik igazán a dolog. Ez olyan, mintha hirtelen pénzt kapnál és rajtad múlik, hogy értelmes dologra költöd, vagy elbulizod, eliszod. És ki tudja, lehet, hogy az a lány az, akit mindig is kerestél.
- És mit tanácsolnál azoknak a lányoknak, akik nem mernek odamenni egy fiúhoz?
- Hogy menjenek oda, mert nem lehet tudni. Bátran, menjenek oda nyugodtan.
- De szerintem nagyon sokan félnek az elutasítástól.
- Na ez a másik, ezt jó hogy mondod. Elutasították? Ez nem azt jelenti, hogy ő ronda! Csak a srácnak nem az a típus jön be, amilyen ő. De ha tényleg nagyon tetszik valaki, a saját lelkiismereted megnyugtatása érdekében kell odamenni. Legalább megpróbáltad. Ez ránk, pasikra is igaz. Oda kell menni. Aztán ha nemet mond, akkor valószínűleg nem ő az, akit keresek. Vagy nem ő az, akit ma ágyba fogok vinni! :)


Innen folytatjuk.

 

(Fotó: www.winggirlmethod.com)