Jump to content

Hogyan legyünk (felnőttként) jó testvérek?

2014. 08. 27. 14:52

Miután felnő az ember és kirepül a szülői házból, óhatatlanul is eltávolodik a testvéreitől. Ha odáig harmonikus viszonyt ápoltak egymással, akkor nem lesz gond a későbbiekben is jóban maradni, ha viszont már gyerekkorban is temérdek konfliktus árnyalta be a kapcsolatot, azon rendszerint a fizikai távolság és az érettebb gondolkodás sem segít.

Mi is sokat tehetünk annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott viszonyunk legyen testvéreinkkel. Íme néhány megszívlelendő tanács, hogy a vasárnapi családi húslevesezés ne forduljon dühödt csatározásba:

-Ne dédelgessük a régi sérelmeket!

Azt mondják, a gyerekkor olyan, mint Las Vegas, ami ott történt, az maradjon is ott. Igazán kár azzal mérgeznie magát (és a környezetét), hogy régmúlt nézeteltérések, rosszul sikerült csínyek, felmelegített konfliktusok miatt emészti még mindig magát. Borítson hát fátylat a múltra, és kezdje felnőtt viszonyát testvérével tiszta lapokkal!

-Tartsa tiszteletben a másik életét!

Ne jelenjen meg hívatlanul, vagy bejelentés nélkül a másiknál, csak azért, mert a testvére, és úgy érzi, megteheti.

-Ne pletykálgasson a másik háta mögött!

Még akkor sem, ha esetleg jól esik meghallgatnia az édesanyjuk kirohanását a húga legutóbbi rossz partnerválasztása, vagy az öccse lustasága fölött. Egy dolgot pedig mindenképpen kérdezzen meg magától: ha a mamája önnek panaszkodik a testvérére, vele vajon kiről szokott beszélgetni...?

-Kijár a tisztelet a testvéreknek is.

Ahogy a barátaival sem személyeskedik, gorombáskodik, vagy nem teszi meg őket ízetlen tréfák célpontjának, úgy a testvérét is nyugodtan megkímélheti a kellemetlenkedő megjegyzésektől. Ugyanígy nem kell kritikus észrevételeket tennie a másik testsúlyára, párjára, vagy a gyereknevelési módszereire.

-Küzdjön a kategóriák ellen!

A legtöbb családban minden gyereknek megvan a maga bekategorizáló bélyege, így van, aki az ’okos’, van, aki a ’legkisebb gyámoltalan’, és van, aki a ’lusta’ szerepébe ragad bele. Ha önnek nincs ínyére ez a felosztás, a legközelebbi családi összejövetel során nyugodtan kezdje el feszegetni ezeket a kereteket. Kérdezzen például rá a lustának bélyegzett húgánál, hogy áll a tanulmányaival, vagy az okos bátyjánál, hogy hogyan sikerült a futóversenye.

-A kapcsolattartás nem kell, hogy csak a nagyobb családi összejövetelekre korlátozódjon.

Egy kis figyelmességgel messzire juthat. Hívja fel időnként a testvéreit ’csak úgy’, vagy küldjön nekik egy-egy rövidebb, érdeklődő SMS-t, vagy emailt.

-Kerülje a kényes témákat! Igazán kár lenne politikával tönkretenni egy kellemesnek induló vasárnapi ebédet.

Nem szükséges, hogy Önök ugyanúgy gondolkodjanak bizonyos kérdésekben, ha úgy érzi, ezzel veszélyes vizekre evezhet, inkább hagyja máskorra a kényesebb témaköröket.

(Red Book Magazine, kép: grandparents.com)