Ha a nehézségeket vesszük figyelembe az életünkben, akkor nagyon hosszú listát készíthetnénk arról. Még olyanok is feltűnnének ezen a képzeletbeli listán, amelyek apróságok, ám ha csak a negatívra koncentrálunk, biztosan találunk is. De ha már ennyire elemeznénk azt, amit rosszként élünk meg, nézzünk csak mögé, hogy mit teszünk meg azért, hogy az ne úgy legyen? Számos olyan szokásunk van, amellyel tovább nehezítjük életünket, mindezt ráadásul úgy tesszük, hogy nem is vagyunk annak teljes tudatában.

Vannak a nagy küzdők, akik minden nehézségen átjutnak. Ez nem azt jelenti, hogy az mindig elsőre sikerül. Attól nagy küzdők, mert nekivágnak még egyszer. Valami hajtja őket. Butaság lenne persze olyat újból próbálni, ami esélytelen, de ha van motiváció és cél, akkor küzdelemmel megvalósítható. A másik oldalon pedig vannak azok, akik nem tesznek semmit, mert úgy állítanak be mindent, hogy az nem változatható. Ők nem adják fel, mert nincs is mit. Bele sem kezdenek. El kell fogadnunk, hogy van az a pillanat, amikor valamit el kell engedni, el kell fogadni azt, ami megváltozhatatlan. Az is nagy felismerés, ha valaki erre képes.

Stresszes világban élve eluralkodik bennünk az aggodalom. A stressz mindig olyan készenléti állapotban tart minket, hogy az apróságokon is képesek vagyunk aggódni. Olykor magunk sem tudjuk megmondani, hogy miért vagyunk feszültek, csak annyira az életünk részévé vált ez az állapot, hogy nehezen tudjuk elengedni. Csak irigykedünk azért, ha valaki lazán tud kezelni olyan helyzeteket, amikor mi már legszívesebben ordítanánk, csapkodnánk. Ha saját magadon is felfedezed az állandó minden feletti aggodalmadat, vagy a környezeted jelzi, hogy már megint túlizgultad a dolgokat, akkor fordulj egy nagyot és próbálj lazulni kicsit. Sőt nagyon!

A precíz és pontos, határidőket betartó emberek mellett vannak azok, akik ezt képtelenek megvalósítani. Az állandó késések, magyarázkodások is kellemetlenek, de egy idő után ez unalmassá is válhat, elveszíti az ember a hitelességét. Ha nem is vagyunk notórius késők, attól még életünkben jelen lehet a halogatás, amely ugyanolyan rongáló hatású lehet. Csapj a lovak közé, és ahogy kigondoltad, tedd is meg. A terhek nem szűnnek meg, hanem egymásra rakódnak. Mindig magyarázkodni, pironkodni a saját butaságunk miatt lélekterhelő.

Nemcsak a lelkünket sanyargathatjuk naponta, hanem a testünket. Mindezt úgy tesszük, hogy nem is gondolunk bele, valójában rosszat tesszük magunkkal. Ilyen például az is, ha minden nap magassarkú cipőben tipegünk. Kell a szünet, kell a lazulás, a lazaság. Rúgd le a topánod, és cseréld valami lazára.
Olyan világban élünk, ahol nem ártana, ha egyszerre nyolc kézzel rendelkeznénk ahhoz, hogy mindenre jusson egy kéz. Nehéz úgy az élet, hogy az egyik kezünkben már ébredéskor a telefon van. A tevékenységek javához két kézre van szükség, de csak egy elérhető a telefon miatt. Aztán ott van az, hogy egyszerre több dologra is figyelünk. A nők ebben azt hiszik, hogy sokkal ügyesebbek. Valójában azonban azt jelenti, hogy semelyik feladatunkra nem koncentrálunk igazán.
Egészségtudatosság jellemzi az egész napunkat. Mozgással kezdünk, vagy azzal fejezzük be a napot, ehhez mért az étkezésünk is, és gyümölcsitallal, divatos nevét smoothie-val indítunk reggeli gyanánt. Az egészségesnek hitt gyümölcskoktél azonban túl sok cukrot tartalmaz a, amely megnöveli a vércukor és az inzulin szintjét is és nem várt súlygyarapodást eredményez.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!