Az előzőekben arról írtunk, hogy mi mindennel képesek felmérgelni minket a férfiak. Az olykor narcisztikus, vagy épp a túl gyerekes viselkedésük, a szabad szájuk és a fájdalomtűrésük minimális léte a nőkre legtöbbjére nem jellemző, viszont mi is tudunk bőven olyat produkálni, amellyel szembesülve a férfiak legjobb reakciója csakis a hallgatás lehet (de az is gyanús).

Ha már anyaként egy újabb feladatkört kaptunk a sorstól, akkor azt gyakoroljuk azon, akinek szüksége van rá. Bizony, a velünk élő férfiak nem esnek ebbe a kategóriába. Csakhogy gyakorló anyukaként ezt hajlamosak vagyunk semmibe venni. Ha pedig még ki is adják magukat nekünk a férfiak, elmondják azt, hogy mit gondolnak, milyen érzésekkel vannak teli, még hajlamosabbak vagyunk őket gyermekként kezelni. Nem erre van szükségük. Meghallgatásra, tanácsokra vágynak, nem babázásra.

Sokak élnek a múltban, ez mindkét nemre jellemző lehet. Amíg arra koncentrálnak, addig sem a jelennel foglalkoznak. Márpedig az exeket felhozni, hozzájuk hasonlítani jelenlegi párunkat igazán bicskanyitogató. Az is legalább olyan idegesítő a nőkben, ha valamin összecivakodtak a párjukkal és miután leülni látszik a harci kedv, akkor hozakodunk elő a régmúlt sérelmeivel.

Annyi mindenen jár egy nőnek az esze naponta. Ha valakivel régebb óta együtt is élünk, abszolút elvárjuk tőle, hogy olvasson a gondolatunkban. Feltételezzük, hogy egy-egy elejtett, jelzésértékű szóból a párunk mindent megért. Ez nem így van. Arra is nagy az esély, hogy arra az egy szóra ne úgy figyel, mint nagyon fontos információ. Sok vitát és félreértést el lehetne kerülnünk, ha nem csak utalnánk valamire, hanem ténylegesen meg is beszélnénk párunkkal fontos teendőket, dátumokat, programokat.

Ha egy nő szótlanabb az átlagosnál, akkor a párja hajlamos azt feltételezni róla, hogy baja van, vagy beteg. Ha azonban a férfi szótlanabb, akkor szinte biztosra vesszük mi nők, hogy haragszik ránk. A férfiak ennél általában lazábbak, nem sértődnek olyan hirtelen, és nem is feltétlenül mindig vannak beszédes kedvükben. Egyszerűen csak nincs mit mondaniuk.

Sok kapcsolatból hiányoznak az apró gesztusok. Amikor már egy pár tagjai régóta ismerik egymást, akkor ismerik a másik minden mozdulatát. Nem árt azonban egy kis figyelmesség. Ám, ha bókokkal traktálnak minket, akkor abban mögöttes tartalmat keresünk. Szóval slampos vagyok? Eddig nem tetszettem?

Számos dolga van a velünk élő férfiaknak, amely nem tetszik nekünk, de ilyenkor gondoljuk végig, hogy mi sem vagyunk patolyattiszták.