Egyáltalán nem új ez a lelki nyavalya, de nem olyan rég lett nevén nevezve. A borderline szindrómáról már lehet hallottál is, amely olyan lelki betegség, amely leginkább a nőket érinti. A borderline kifejezést már az 1930-as években használta egy szakember, de a mai értelmében mégis csak 1970-től alkalmazzák arra a lelki zavarra, amely során leginkább a nők viselkedése nagyon szélsőséges, hangulatuk ingatag, kiszámíthatatlanok. Nem betegségről van szó, hanem egy állapotról. Már fiatal korban lehetnek jelei, de igazi megállapítást a borderline személyiségzavarról csak a nagykorúság után lehet nyerni.

A borderline egy olyan személyiségzavar, amely tünetegyütteseket foglal magába. A népesség három százalékánál előkerül, és a legtöbbjük nő. Habár már gyermekkorban is lehetnek a személyiségzavarra utaló jelek, igazából fiatal felnőtt korban jelentkezik, és számos hétköznapi helyzetben megnyilvánul. A borderline szindrómában szenvedő személy környezetében élők gyakran úgy érezhetik, hogy annyira szélsőséges a személy viselkedése, ami már lassan elviselhetetlen. Heves dühroham, a düh feletti kontroll hiánya, változékony hangulat és viselkedés jellemzi. A borderline-os beteg önképe is ingatag, nehezen találja meg önmagát mind a szexuális beállítottsága terén, de pályaválasztásában és kapcsolataiban is. Ebből jól érzékelhető az is, hogy nemcsak a környezetének nehéz elviselnie egy ilyen személyiségzavaros embert, de a betegek önmaguktól is szenvedhetnek.

A borderline személyiségzavarral küzdőkre leginkább a kiszámíthatatlanság a jellemző. Olyan szélsőséges személyiségjegyek uralkodnak el az ilyenben szenvedőknél, amelyek nagyon megnehezítik azt, hogy a társadalom elfogadott tagjaiként éljék életüket. De még a baráti és szerelmi kapcsolatba is beférkőzik a személyiségzavar, és megnehezít minden kapcsolatot. A beteg is szenved saját magától, de a környezet még inkább.

A borderline-ra jellemző még a kaotikusság. Az egyén hevesen és intenzíven fejezheti ki érzéseit. Olyan elemi erővel törhet ki belőle a düh, hogy az nem indokolt. Gyakran depresszív gondolatok cikáznak a fejében, és a szorongás is úrrá lehet rajta. Máskor pedig ennek ellentéte lép érvénybe nálunk: magabiztosnak tűnik, élénk a hangulata, jókedvű. Vagy a felszínes távolságtartás, elutasítás jellemző rá, máskor pedig csüng a partnerén, a barátain. A hétköznapokban is így viselkedik, de a kapcsolataiban is érvényesül az összevisszaság. Hiába veszi őket körbe szerető család és baráti kör, mégis gyakran érzik magukat magányosnak.

A borderline személyiségzavar kialakulása nem vezethető vissza csakis egy tényezőre. Még a szakemberek számára is számos kérdést tartogat ez az állapot és keresik, hogy milyen okok válthatják ki. Nagyon úgy tűnik, hogy biológiai háttere is vannak, de ezentúl szerepe lehet társadalmi és pszichológiai tényezőknek is.