Nem őshonos gyümölcsről van szó. Európába a rómaiak hozták be, de eredetileg Ázsiából származik a lédús, rostban gazdag, sárga húsú barack.

Egyik évben több gyümölcsöt ad a barackfa, másik évben viszont alig van termése. Az időjárási viszontagságok vagy éppen kedvező volta nagyban befolyásolja mennyi gyümölcs fog teremni. Ha az időjárás kedvező, még mindig nehezíthetik a termés nagyságát a különböző betegségek.

Nemcsak kellemes ízű, de az egyik legnagyobb forrása az A-vitaminnak. Tartalmaz még C-vitamint, a nyomelemek közül ként és béta karotint is.

Fagyasztásával bőrünket is támogatjuk, mert jó hatással van rá. Van is erre egy mondásunk, amelyet akkor használunk, ha valakinek nagyon szép, fiatal, ránctól, sérülésektől mentes a bőre: olyan hamvas a bőre, mint a barack. Az egészség megóvásában további szerepe is van, ugyanis vérhígító hatásának köszönhetően az érrendszeri betegségben szenvedőknek nagyon is ajánlott fogyasztása. Emellett a rákos megbetegedések megjelenését is csökkenti, a szervezetben lerakódott anyagokat is oldja, májtisztító hatása is van.

Él egy tévhit, amely szerint a barackmag mérgező, mert ciánt tartalmaz. Valóban így van, de nem akkora mennyiségben hogy attól megbetegedjünk. Habár nem érdemes túl sokat sem fogyasztani, de ehető. Sőt a Himalájában él egy népcsoport, amely kimondottan kedveli a kajszibarack magját. A hunze emberek számára ismeretlen betegség a rák, valamint jele sincs köztük a civilizációval együtt járó betegségeknek, az ő életkoruk a legmagasabb a világon. Azon a környéken hatalmas barackligetek húzódnak, úgyhogy kedvükre ehetik a gyümölcs magját.

Mi is ehetjük, de fontos arra felhívni a figyelmet, hogy napi 10-15 magnál többet nem érdemes elfogyasztani. Annyi éppen elegendő a szervezetnek, és még jó hatással is van rá. Végezetül egy másik mondás: a sárgabarack a hosszú élet titka. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni. Szedd és edd!

(Kép forrása: globe-views.com)