A betegség, ami az emberek mellett az állatokat is veszélyezteti, a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok kórokozóval fertőzött kullancsok terjesztik. Nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban először részletesen leírták a felbukkanását és tüneteit (noha már a 20. század elejéről vannak leírásaink a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta azt.

A történelmi áttekintés után, pedig a leggyakoribb tévhiteket gyűjtöttük össze, amelyek közül egyet biztosan te is igaznak gondoltál:

- maga az állat felelős a Lyme-kórért

- minden kullancs csípés betegséget okozhat

- más a csípést követő percekben megfertőződhetünk

- a fertőzés influenza szerű tüneteket produkál és mindig megjelenik a kokárda szerű bőrpír

- a kullancscsípés helyét fertőtleníteni kell, és biztosabb ha szakember távolítja el

- vizsgálattal meg lehet állapítani a fertőzöttséget

- az enyhe telek és a meleg nyarak, kedveznek a kullancsoknak

A valóság a kullancs csípés mögött

A fenti állítások, nem igazak. Furcsa, nem igaz? Pedig egyik kijelentés sem igaz úgy, ahogy van. Kezdjük szépen sorjában.

A kullancs maga nem terjeszt fertőző kórt. Ebből adódik, hogy sohasem maga a kullancs okozza a megbetegedéseket, hanem az általa hordozott különféle baktériumok, vírusok, egysejtűek. A tucatnyi kullancsfajta közül csupán egy terjeszti a Lyme-kórt, de az is csak akkor, ha megfertőződött a baktériummal.

Ami a csípést illeti, nem minden esetben fertőződünk meg, csak akkor, ha az állat is fertőzött volt, illetve a betegség tényleges megállapításához nem elég egyetlen nap. Ugyanis akkor beszélhetünk Lyme-fertőzésről, ha a kullancscsípés helyén, az egy napos lappangási időt követően úgy jelenik meg a bőrpír, hogy az 3 napon keresztül fokozatosan növekszik, és az ovális bőrpír eléri az 5 centiméteres nagyságot.

A betegség nem produkál influenzaszerű tüneteket, mert szinte minden esetben láz nélkül jelentkezik. A kokárdaszerű bőrpír, pedig „csak” az esetek 90 százalékánál fordul elő.

Nem kell feltétlenül orvoshoz szaladni, ha kullancsot találtunk magunkban. Elég otthon kiszedni, és nem kell pánikolni, ha a feje beszakad, mert az majd kilökődik. Ami a fertőtlenítést illeti, nem érünk vele sokat, mert ha az állat fertőzött, akkor a kórt már az első harapással átadta. A fertőzést, pedig nem minden esetben mutatja ki az állatból a vizsgálat sem.

A legnagyobb tévhit pedig: az időjárást illeti, ami egy cseppet sincs hatással az állatok felbukkanására. Sok-sok évtizednyi adat tanúsága szerint, 2014-ben volt a legnagyobb kullancsinvázó hazánkban, amikor is évszázadnyira visszamenően a legmelegebb nyár tombolt.