A magyarországi lakosság jelentős részének elmaradhatatlan szokása – akár naponta többször is –, hogy elfogyasszon egy csésze kávét. Sokunk esküszik az eszpresszóra, de kedveljük a gyengébbet, a hosszabbat, a lattét, a cappucino-t is. Ha belépünk valahová, ahol kedveskedni akarnak nekünk, szinte biztos, hogy kávéval kínálnak meg. Kávéfőzője még annak a személynek is van, aki maga nem kávéfogyasztó, ha azonban barátok, rokonok jönnek látogatóba, biztos hasznát veszi a kotyogós, vagy a modernebb készülékeknek.

Törökországban a kávét nagyon finomra őrölik, majd egy hosszú nyelvű rézedényben felfőzik legtöbbször cukor hozzáadásával. Forrás előtt leveszik a tűzről, várnak egy kicsit, hogy hűljön a főzet, majd ugyanezt a mozzanatot megismétlik kétszer. A ceremónia után a kávét csészébe öntik és kardamommal ízesítik. Ezt nevezik igazi török kávénak.

Nemcsak mi magyarok élvezzük a kávé frissítő hatását naponta akár többször is, hanem az Amerikai Egyesült Államokban élők is. A holland gyarmatosítók által Amerikába jutott kávé mára nemzeti itallá vált. Mielőtt Amerikába ismerték volna a kávét, teát fogyasztottak helyette. Amikor 1773-ban a teatermelők inkább a bostoni kikötő vizébe öntötték a teát, csak hogy tüntessenek a kivetett magas adó miatt, egyre nagyobb szerepet kapott a kávé. Amerikában a gyengébb hosszúkávét kedvelik, nem az erős eszpresszót, amelyet mi iszunk idehaza. Éppen ezért a filteres kávéfőzésre esküsznek, amely gyengébb kávét eredményez, de abból jóval nagyobb adagot fogyasztanak el, emiatt kávéscsészéik is dupla nagyságúak, mint az általunk használtak. Amerikában is fogyasztanak eszpresszót, de a többség a hosszúkávéra esküszik.

Amerikával kapcsolatban már említettük a hollandokat, nem véletlenül. Hollandia ugyanis mindig is az egyike volt a világ legjelentősebb kávét importáló országának. Ha pedig ez így van, kereskednek a kávéval, akkor az is egyértelmű, hogy a hollandok is nagy kávéfogyasztók. Nemcsak a reggelekhez tartozik egy csészényi fekete elkortyolása, hanem naponta többször, akár sokszor is legurítanak egy kávét. Általában eszpresszót isznak némi tejhabbal, vagy pedig lattét, így a többszöri kávézás sem dobogtatja meg túlságosan a szívüket.

Kolumbiából származnak a legjobb minőségű kávébabok, amelyeket kis farmokon termesztenek, majd összegyűjtésük után dolgozzák fel. A kolumbiai kávék gazdag ízvilággal rendelkeznek, testesek és savasok. A minőségi kávék nagyját azonban külföldre szállítják ki, így a kolumbiai lakosságnak a jóval silányabb minőségű kávé marad, amely sem színre, sem ízre nem mondható kiválónak.

A folytatásban tovább „ízlelgetjük” a világ különböző tájainak kávéit.