Jump to content

Emlékszel még a tavalyi (áprilisi) hóra?

2017. 04. 21. 17:00

Jövő ilyenkor így kezdhetnénk egy beszélgetést, de napjainkban ugyancsak aktuális téma. Leesett ugyanis az idei első áprilisi hó. Nem kis bosszankodást okozott a napokban lehullott hó. Őszintén, ez már senkinek sem hiányzott.

Furcsa az áprilisi havazás, de korántsem egyedüli eset, hogy az időjárás extrém körülményeket produkál. Éltünk már meg télben tavaszt, nyárban telet is, a mostani havazás is csak hozzájárul ahhoz, hogy az évszakhoz nem igazán illő hőmérséklettel és csapadékformával találkozzunk.

Az országban egy emberként mordult fel mindenki az április vége felén lehullott hó láttán. Bevalljuk őszintén, erre akkor sem számolunk, ha azt beharangozzák. Bízunk abban, hogy mégsem úgy lesz, ahogy az időjósok mondták. Csakhogy bizony hinni kell, mert a bőrünkön érezzük. Bizony, havazott, aminek nem örültünk.

Habár már a tavaszban járunk, ezt nem érzékeljük a napokban igazán. Mégis örülhetünk, mert nincs olyan hideg, mint 1940. februárjában. Akkor ugyanis a hőmérséklet -35 fokra hűlt le hazánkban. Ez a rettentő hideget Görömbölytapolcán mérték. Nehéz elviselni az ilyen rettentő hideget is, de ami 2007 nyarán volt, azt is. Kiskunhalason 41,9 fokot mértek. Ebben az évben, azaz 2007 júniusában még a napi legmagasabb minimum hőmérséklet is 27,9 fok volt. Akár takaró nélkül is a szabadban lehetett volna aludni éjszaka. Ha már a legmagasabb minimum hőmérsékletet említettük, akkor szólni kell a legkisebb maximum hőmérsékletről is, amelyet Kecskeméten mértek még 1942 januárjában. Az akkori hőmérséklet ugyanis még a legmelegebb időben is csak -23 fok volt.

Tavasz van, ráadásul április, amely egy bolondos hónapnak tekinthető igencsak szeszélyes volta miatt. Nem sokkal korábban már megvillanhattuk enyhébb öltözékünket is, majd ismét magunkra kellett venni a nagykabátot. Ez a hőingadozás igencsak nagy, azonban ezt nem egy napon belül kellett megélnünk. Volt átmenet, nem úgy mint 1963-ban Békéscsabán. Aznap 26,7 fokot emelkedett a hőmérséklet és ezt mindössze 18 óra alatt.

Esett ugyan hó, és az örömünk már korántsem olyan természetes, mint amikor télen hull le a csapadéknak ez a formája. Örüljünk neki, hogy nem akkora hó esett, mint 1947-ben Kőszegen. Az akkor mért 151 centis hóhoz szerencsére nem közelítünk. Ha havat jósolnak, de csak elszórtan, akkor hazánkban az első helyszín, amely fehérbe öltözik szinte biztos, hogy a Kékestető. Országunk legmagasabb pontján volt a legtöbb az olyan napok száma, amikor a hóval fedett volt. 1943-44-ben a havas napok száma elérte a 154-et a Kékesen. Ha nem is a hó dominált a Kékesen, máskor a köd borította. Ugyancsak a legtöbb ködös nappal büszkélkedhet (221 nap) Kékestető.

Evezzünk át más vizekre, mondjuk a Balatonra. A legtöbb nap, amelyet a tó jégpáncélba burkolózva töltött, azt 1962-63 telén tapasztalták. 110 napon keresztül volt összefüggő jégpáncél a Balaton vizén. A legvastagabb jég 50 cm vastag volt, amelyet 2006-2007 telén mértek.

(Forrás: marmalade.hu | http://welovebalaton.hu, szeretlekmagyarorszag.hu, pinterest.com/képek)