Jump to content

A repülőgép emlékezete: a fekete doboz

2014. 03. 24. 12:15

Az eltűnt malajziai gépnek még mindig semmi nyoma, hiába röppen fel időről időre pár lehetséges koordináta, ahol keresni kellene, és hiába árasztották el az újságokat a képtelen és valós magyarázatok tucatjai. Biztosat csak akkor fogunk tudni a baleset körülményeiről, ha valahogyan előkerül a fekete doboz.

De vajon mi is pontosan az a fekete doboz?

A Boeing szerint az 1950-es években kezdtek el először fekete dobozt használni elsősorban a repülőgépek fedélzetén. Újabban azonban nem csak repülőjáratokon, de hajókon és vonatokon is alkalmazzák az adatrögzítő szuperegységet. Az első prototípust 1957-ben az Ausztrál Repüléstani intézet egyik munkatársa, a szakmája szerint eredetileg kémikus David Warren tervezte egy súlyos légi katasztrófát követően.

A fekete dobozok mindig is két funkciót töltöttek be: egyrészről rögzítik, hogy mi történik a repülőgép fedélzetén, másrészről pedig képesnek kellett lenniük túlélni a szerencsétlenséget, hogy utólag pontosan látni lehessen, mi okozta a balesetet. Ezért a fekete dobozok anyaga tűzálló, többrétegű titánból van, és egészen extrém körülményeknek is képes ellenállni: el tud viselni 3400 g gyorsulást (mely a Föld gravitációjának 3400-szorosa), egy órán át 1,100° C-t, illetve egy hónapot a vízben akár 10000 méter mélységben. Ennek köszönhetően a fekete dobozok eddig valóban túlélték a balesetek közel 100%-át. Az Air France 447 egysége például bár csak a szerencsétlenség után két évvel került elő az Atlanti óceánból 2009-ben, mégis tökéletesen működött.

Eredetileg két egységből állt a fekete doboz: egy repülési adatrögzítőből, mely számos fontos adatot tárol, köztük a sebességet, repülési magasságot, motorerőt, kormánymozdulatokat és a hajtóművek állapotát, illetve egy pilótafülke-hangrögzítőből, de manapság ez a két eszköz már egyetlen adatrögzítő-egységgé vált. Emellett mindegyik dobozban található egy jeladó egység, mely az óceánba tuhanás esetén messziről is érzékelhető víz alatti szonárjeleket bocsát ki körülbelül harminc napon át.

Amit talán kevesen tudnak: a fekete doboz nevével ellentétben valójában nem fekete, hanem rikító narancssárga, vagy piros színben pompázik, hogy baleset esetén könnyebb legyen észrevenni. Felkutatása azért így sem mindig egyszerű: könnyen előfordulhat, hogy egy óriási roncshalmaz alól kell kibányászni, vagy az óceán fenekéről felhozni.

A tárolt információkat feldologozva baleset esetén nem csak azt tudják a szakemberek megállapítani, hogy mi okozhatta azt, de biztosíthatják, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló.

(Kép: extremetech.com)